2010. október 12., kedd

Elöljáróban

„… nem tudjátok, mi a család, a vér, a származás, és halvány sejtelmetek sincs a családnak nevezett valami titokzatos és hatalmas varázsáról és erejéről.” (Hermann Hesse: Az üveggyöngyjáték)

Jelen blogban – az ELTE egy hálózati jelenségekkel foglalkozó kurzusának követelményeit teljesítve – egy általam választott téma, a családfakutatás hálózati keretek között történő megjelenését fogom vizsgálni, áttekintve az internet nyújtotta fontosabb forrásokat, segédleteket és lehetőségeket. Ezáltal iránytűként használható segítséget szeretnék nyújtani a genealógia iránt érdeklődő, ám az internetes kutatásban járatlan olvasónak, és titkon remélem, hogy sikerül kedvet is ébresztenem a kutatáshoz.

Múltunk és közelebbi családunk ismerete bizonyos szempontból elengedhetetlen: aki nem tudja, hogy honnan jön, azt sem tudja, hová tart – identitásunkat és öntudatunkat alapvetően formáló tényezőről van szó.

Bárki, aki valaha belefogott ősei múltjának felderítésébe, tudja, hogy a családfakutatás befejezése reménytelen vállalkozás: egy olyan sok ismeretlenes egyenlethez, vagy felderítendő bűntényhez hasonlít, ahol minden egyes megfejtett X, minden megoldott rejtély helyébe két újabb lép.
És az előttünk fekvő lapokról többé nem csak semmitmondó nevek és száraz adatok tekintenek ránk, hanem történetek: idegen városok, emberi sorsok, munka és betegség, szerelem és gyűlölet, siker és kudarc, születés és halál.
Veszélyes, ám izgalmakat ígérő útra csábítom hát az olvasót; a régmúlt ösvényein felmenőink nyomában járva pedig a távolban felsejlik előttünk a nagybetűs Történelem egy-egy darabja.

Veszprémy Márton


A blog háttereinek forrása: Wikipédia (1, 2)

Az alapok. Segítség és tanácsok kezdőknek.

Amennyiben teljesen járatlanok vagyunk a genealógiában és a családfakutatásban, az interneten szép számmal találunk honlapokat, melyek segítséget nyújtanak a kezdőknek, tanáccsal látják el őket a kutatás első lépéseivel kapcsolatban, valamint definiálják az alapvető fogalmakat.

Ha most kóstolunk bele először a témába, ajánlatos a Wikipédia „genealógia” szócikkénél kezdenünk, mely az alapfogalmakat is megmagyarázza. A kutatás gyakorlati kérdéseivel kapcsolatban a megfelelően részletes „családfakutatás” szócikk siet segítségünkre. A genealógia történetéről a „Magyarország a XX. században” V. kötetében olvashatunk, melyre a Wikipédia is hivatkozik.
A Magyar Országos Levéltár honlapján olvashatunk egy általános bevezetőt, ezen kívül rendkívül hasznos és részletes tájékoztatóval segítik a kutatókat.
Praktikus gyakorlati tanácsokkal (pl. idős rokonokkal folytatott beszélgetések, a családi Biblia átvizsgálása) szolgál a Magyar Családtörténeti Web Archívum és Fórum is.

Meg kell említenünk a Családfakutatók információs oldalának fogalomtárát, valamint a Budapesti és a környező országbeli legfontosabb kutatóhelyeket bemutató felületét.

Hasznát vehetjük még a Wikipédia egyes társadalmi csoportokat vagy szociológiai fogalmakat ismertető szócikkeinek, mint például nemesség, vagy család, ám ezek sokkal részletesebbek idegen nyelven.

A további segédleteket lásd lejjebb, az „Egyéb hasznos információk” című bejegyzésben.

Senki ne gondolja azonban, hogy a családfakutatás első lépéseként unalmas módszertani tájékoztatókat kell az első betűtől az utolsóig végigolvasnia. Az ezekben foglalt ismeretek többségét a tapasztalat és a gyakorlat magától is meghozza. Szükséges, hogy ezek az összefoglalások rendelkezésre álljanak: utat mutatnak a problémás esetekben, ám nem szabad, hogy elvegyék a múlt felfedezése iránt érzett sürgető kedvet és a felfedezés örömét.

2010. október 9., szombat

Ábrázoló programok


A családfakutatás szempontjából a számítógépek kétségkívül az ábrázolás terén hoztak jelentős és üdvözítő változást. Amennyiben 4-5 generációnál nagyobb családfát szeretnék papíron ábrázolni, előbb-utóbb szembe kell néznünk a szomorú ténnyel, hogy az ősök és leszármazottak egyre növekvő száma miatt az ábra egyszerűen nem fér el egy (vagy néha több) lapon sem. A bonyolult rokoni kapcsolatok és belterjes rokonházasságok (gondoljuk csak az uralkodói családok rokoni viszonyaira) átlátható ábrázolása hagyományos körülmények között pedig sokszor szinte lehetetlen. Ebben jelentenek gyökeres újdonságot a számítógépes családfa-ábrázoló programok, nem csak a korlátlan hely, hanem a hiperlinkek rendszere lévén. Egy megfelelő program adott esetben több ezer személy adatait és rokonsági kapcsolatát tárolja, kezeli és jelenti meg könnyű szerrel.

A szoftverekkel szemben támasztott elvárásokról, azok lehetséges előnyeiről és esetleges hátrányairól kitűnő összefoglalást nyújt a Wikipédia családfakutatással foglalkozó szócikke. Itt a legfontosabb programok (GenoPro, Legacy, Great Family stb.) felsorolását is megtaláljuk. Én személyesen a német Ahnengalerie és az angol nyelvű GenoPro (legfelső kép) programokkal találkoztam. (Ez utóbbi kiválóan tervezett, szinte minden igényt kielégítő megoldás.) Szintén jól használható ábrázolásra az online MyHeritage oldal (középső kép), mely ingyenes, és magyar nyelven is elérhető. Új fejlesztéseik közé tartozik az idővonal és a fénykép-kronológia. Ehhez az oldalhoz igen hasonló a Geni. Ezen felül mindenképpen említést érdemel az Oktatási Minisztérium által 2005-ben útjára indított Családi emlékezet Program (legalsó kép). Az Országos Levéltár által üzemeltetett adatbázis elsődleges célja múltunk megismerése családfánk ábrázolása és emlékeink megörökítése révén. A honlap neves magyar történelmi személyek családfáit is tartalmazza.
A magyar oldalak közül rálelhetünk még az Itt voltam! családfa-ábrázolási lehetőségére.

Kommunikáció és kapcsolattartás

Az internet egyik legjellemzőbb tulajdonsága, hogy megszünteti a határokat, lebontja a falakat. Többé nem kell hetekig várni egy levélre, vagy távoli városokba utazni, hogy beszélhessünk rokonainkkal - az emberek közti kommunikáció, az ismeretségek életben tartása lényegesen könnyebbé vált. Blogot írhatunk, megoszthatunk a világgal képeket, könyveket, gondolatokat, és e-mailben bármikor felvehetjük a kapcsolatot hozzátartozóinkkal. Kis mértékben talán a közösségi hálózatokat is használják a családfakutatás céljaira.

Egyes családfa-oldalak nem csak adatbázisként funkcionálnak, hanem a család élő tagjainak összefogásában is segítenek, lehetővé teszik a kapcsolattartást és az élmények megosztását. Ilyen például a MyHeriage, a myfamily.com vagy az Itt voltam! családfaépítő programja.

A családfa-kutatók közti eszmecserék színtere a fórum. Itt nemcsak rokonok keresik egymást, hanem hasznos információk is gazdát cserélnek: az emberek segítenek egymásnak, és megosztják egymással tapasztalataikat. Külföldiek például a Geneal-Forum és a GenForum, ez utóbbinak van magyar változata is, a Hungary Genealogy Forum. Magyar vonatkozásban jelentős a Családfakutatás névre hallgató hosszabbik Index-fórum, valamint a RadixFórum és a Genealogia.hu fóruma; kisebbek a "Családfa kiderítése, anyakönyvek..." nevű Index-fórum, egy SG Fórum, valamint a magyarcsaladok. Ez utóbbi két helyen nem alakult ki tartalmasabb eszmecsere, a magyarcsaladok inkább afféle üzenőfalra hasonlít.

Adatbázisok

Az 1000. évben III. Ottó német császár alászállt Nagy Károly sírjába, hogy szembe nézzen a legendás császárral. Nagy Károly szimbólummá vált Európában, az egységes Európa és „az Uralkodó” jelképe lett. A későbbi királyok igyekeztek uralmukat - annak jogosságát bizonyítandó - Nagy Károlyra visszavezeti, ahogy annak idején Károly a római császárok örökösének tekintette magát. Nem csoda, hogy az angol Royal Blood genealógiai oldal az egyes személyek neve mögött zárójelben közli, hogy hány lépésre találhatóak a családfán Nagy Károlytól.

A családfakutatás egyik legjelentősebb, legdirektebb és kétségkívül legkeresettebb hálózati vonatkozása a már ismert adatok közzététele: az adatbázisok. Természetesen a mások által közzétett adatokat mindig fenntartásokkal és körültekintően kell használni: nem annyira a szándékos félrevezetés, mint a tévedés veszélyétől tartva – kis számú és néha ellentmondásos forrásból még jó szándékkal is vonhatunk le hamis következtetéseket.

Amennyiben csak az internet áll rendelkezésünkre, uralkodói és főnemesi családok leszármazásának felderítésére legbiztosabb forrásunk a Wikipédia. Itt általában csak az adott szócikk tárgyát képző személy felmenőiről tájékozódhatunk, a családfát jó néhány kattintásunkba kerül összerakni. Bár nem jellemző, hogy a Wikipédia teljes családfákat közöljön, egyes esetekben előfordulhat, mint például a frankföldi és türingiai Bibra nemzettség, vagy a székhelyi Majláth család esetén.

A már említett Royal Blood adatbázisnak a Nagy Károlytól való távolságra vonatkozó állításai időnként megbízhatatlanok vagy ellenőrizhetetlenek. A honlapon szereplő hatalmas mennyiségű név csak betűrendes indexben kereshető, így lassabb számítógépen még a megnyitása is nehézséget okoz. Minden hasonló helyzetben a Google „speciális keresésének” használatát ajánljuk, így a webhelyet megadva elkerülhető a gigászi adattömeg (ugyanakkor böngészni sem tudunk).
Következzék néhány adatbázis a teljesség igénye nélkül. A legjelentősebbek talán a WorldConnect (rootsweb), a FamilySearch és magyar vonatkozásban a RadixIndex, mely azonban adatainak nagy részét csak előfizetői számára teszi hozzáférhetővé. Említésre méltó még a Familylink. Főleg német neveket tartalmaz a GedBas és a Gäbler Genealogie (itt például Luthert, Melanchtont és Händelt is megtaláljuk), valamint a Dumrese-honlap. Négy adatbázist rejt a Birchy Wiki. Poroszország és Lippe családjaira specializálódott az Ahnenforschung in Preussen & Lippe. Több nemzetiségű adatbázis a GeneAll.net. Ezen kívül létezik még a Jamie Allen's Family Tree (számos nevet tartalmaz, ám ugyanúgy fenntartással kell kezeni, mint a Royal Bloodot) és a genealogy.euweb.cz, mely uralkodói és magyar nemesi családokat is tartalmaz.
A személyiségi jogokra való tekintettel korlátozottan kereshető a MyHeritage.com, és magyar verziója, a MyHeritage.hu.
A volt Habsburg-birodalomhoz tartozó területekre koncentrál a Familia Austria osztrák genealógiai társaság részben önkéntes feltöltésen alapuló adatbázisa. Különleges jellegzetessége, hogy földrajzi szempontok szerint is kereshetünk: megadhatjuk, hogy a hosszúsági és szélességi fokok által meghatározott hely hány kilométeres körzetére vagyunk kíváncsiak. A kereső az egyes városok különböző nyelvű neveinek azonosítására is alkalmas.
Nagy Britannia és Írország esetében az Ancestry.co.uk, míg az Egyesült Államok és Kanada családjainál az Ancestry.com a legjelentősebb adatbázisok.
Magyar vonatkozásban fellelhető még az Adatbázis családfa-kutatáshoz és a Családfalu.hu. Családfákat találunk a Családfakutatók információs oldalának adatbázisában is, a honlap más részén pedig családnevekre kereshetünk. Szeretnénk felhívni a figyelmet a Magyar Családtörténeti Web Archívum és Fórumra, ahol a keresőknek ajánlják a szlovák családnév és helyiségnév oldalt, a Magyarországi Németek Családfakutató Egyesületének keresési felületét, valamint saját fórumukat.
Esetleg még megnézhetjük az Itt voltam!-ot használó személyek családfáit is.
Ám az is gyakran megesik, hogy egyes emberek csak a saját családfájukat teszik közzé honlapjukon, úgyhogy legbiztosabb, ha az első lépés - mint mindig - az egyszerű webes keresés.

Egyes adatbázisokban szabadon kereshetünk, mások bejelentkezést, ritkább esetben előfizetést igényelnek.

Források


A családfakutatás a források egyedülállóan széles körének felhasználásával dolgozik. Krónikák, oklevelek, önéletrajzok, lexikonok, gyászjelentések, festmények, fényképek, sírkövek, anyakönyvek, levelek, bírósági és peres iratok, végrendeletek, szájhagyomány… a lehetséges információforrások sora szinte végtelen. Ezek közül első sorban az egyszer nyomtatásban megjelent, és többé-kevésbé közérdekű források internetes megjelenésére számíthatunk. A források két legteljesebb gyűjteménye a csaladkutatas.extra.hu, valamint a Családfakutatók információs oldala (az oldal általam közölt linkjei újabban problémásak, de végső esetben a Google-ön keresztül megtalálható a honlap).

Az internetes adatbázisokat feljebb, a heraldikát pedig lejjebb külön bejegyzés tárgyalja. Könyveket (és könyv formában kiadott krónikákat) e-könyvtárakban érdemes keresnünk. A legfontosabb könyvgyűjtemények listáját elérhetjük egyrészt a Magyar Tudományos Akadémia könyvtárának honlapján, valamint egyedülállóan teljes listát találunk a csaladkutatas.extra.hu oldalon. A Magyar Elektronikus Könyvtárban jelenleg 43 genealógiával foglalkozó mű lelhető fel. A digitalizált könyvekre álljon itt csak néhány példa. Nagy Iván: Magyarország családjai című művének 1-2., 7-8., 10. és 11. kötete elérhető a hálózaton, de a genealógiai irodalom sok egyéb képviselője is, például Orosz Ernő: Heves- és a volt Külső-Szolnok egyesült vármegyék nemes családjai.

A magyar középkori oklevelek digitalizált változatait tanulmányozhatjuk (egy megjelenítő program letöltése után) a Magyar Országos Levéltár „Collectio Diplomatica Hungarica” segédletében. Itt pedig az oklevelek regesztáiban kereshetünk. Egyéb oklevél-keresési linkeket közöl a Családfakutatók információs oldala.

A források egyik leglényegesebb csoportját a születési, házassági és halálozási anyakönyvek képzik. Számos anyakönyv-adatbázis sorol fel a csaladkutatas.extra.hu. Itt találjuk például a Magyar Országos Levéltár keresőjét és Budapesti Állami Anyakönyv mikrofilmjeit. Települési anyakönyvekre kereshetünk a Családfakutatók információs oldalán. Megsemmisült magyar egyházi anyakönyvek listáját közli a Wikipédia.

Összeírások elérhetőségét közli a csaladkutatas.extra.hu és a Családfakutatók információs oldala.
Név- és címtárak linkgyűjteménye előző két segédletünkön: http://csaladkutatas.extra.hu/html/nevtar.html & http://csaladfakutato.uw.hu/linkek2.php?id=N%E9vt%E1r.

Különösen informatív források a gyászjelentések: informálnak az egyén halálának pontos dátumáról, következtethetünk a születés évére, és a dokumentum szerencsés esetben név szerint felsorolja a hozzátartozókat. Az OSZK-ban őrzött gyászjelentések egy részének keresője Dr. Hatvany Csaba honlapjáról érhető el, az OSZK gyászjelentéseinek mikrofilmlistája pedig itt található. Gyászjelentéseket kereshetünk megyénként a Gyászhír.hu oldalon. Egyéb gyászjelentési adatbázisok mellett a temetői névjegyzékek kiváló összefoglalása szintén a csaladkutatas.extra.hu oldalon érhető el olyan hivatkozásokkal, mint a bécsi temetők névjegyzéke vagy a szlovákiai temetők adattára. A szegedi és a győri mellett egyéb fontos temetők adatbázisait is megtaláljuk. A honlap két linkre már nem működik, ezért itt közlöm a Farkasréti temető adattárának (2003) (mely hat részletben Budapest Főváros Levéltárának honlapján is megtalálható) és a Kerepesi úti temető adattárának (1999) elérhetőségét. Magyar vonatkozású temetői jegyzékek linkjeit gyűjtötte össze a Családfakutatók információs oldala, a két gyűjtemény remekül kiegészíti egymást, bár vannak átfedések. A magyar írók sírjaira vonatkozó információkat a Petőfi Irodalmi Múzeum foglalta adatbázisba.

A források szinte áttekinthetetlenül nagy csoportját jelentik a különböző (életrajzi, írói, stb.) lexikonok és enciklopédiák. Példák kimeríthetetlen sora helyett hadd álljon itt a Családfakutatók információs oldalának gyűjteményén túl egyedül a Petőfi Irodalmi Múzeum adatbázisainak oldala, azon belül is a Magyar Életrajzi Index.

A PIM adatbázisi közül számunkra a Gudenus János műveire támaszkodó A magyarországi főnemesség genealógiája és a Magyar családtörténeti adattár a legfontosabbak.

Fénykép-adatbázisokat is találunk az interneten - mint például Budapest Főváros Levéltárának adatbázisai között Klösz György fotóit - , ám ezek jellegükből adódóan elég kevés ember érintenek.

Egyéb hasznos linkeket is rejt a csaladkutatas.extra.hu; úgyszintén a Családfakutatók információs oldala, fényképtáraktól kezdve az 1900-as Budapesti Lakcímjegyzékig. Érdemes körülnézni!
Amint az olvasó is láthatja, az internetre kerülő források legnagyobb hátránya az egységesség és integráció hiánya: a lelkiismeretes kutatónak adatbázisok tucatjaiban kell keresnie. Ugyanakkor jelentős előny, hogy a szövegek kereshetővé válnak. Ha egyszer a dokumentumot megtaláltuk, tetszés szerinti szavakra ugrálhatunk benne.


A kép forrása: http://www.grahamgarvie.com/?cat=15

2010. október 6., szerda

Heraldika


A lovagi címerhasználat középkori kezdetei óta az előkelő és nemesi családok azonosításának egyik fontos eszköze a címer. Ám koránt sem csak azonosításra szolgál: a közös őstől származó családok címere sokszor hasonló. Ezen kívül kezdetben egyes települések vagy birtokok is nemes uruk címerét viselték. A címeren ábrázolt kép utalhat a család valamely tagjának tetteire vagy tulajdonságára is: például az apátsági malmokat vezető lüneburgi von der Möhlen család címerén három malomkerék látható.

Ha az interneten keresünk a heraldikával kapcsolatos alapvető irodalmat, igényeinket teljesen kielégíti a Wikipédia heraldika-szócikke, valamint a Wikikönyvek sorozatba tartozó Címerhatározó „A címerhatározás szabályai” című fejezete. Ellenben a Heraldiaki Lexikonnak még igen sok szócikke hiányzik. Meg kell említenünk a Magyar Állami Jelképek címertörténeti és -tani összefoglalóját is.

Hol érdemes körülnézni, ha címereket keresünk? Egyedülállóan hasznos (főleg magyar vonatkozásban) a Wikiépdia Címerhatározójának gyűjteménye. Johann Siebmacher híres könyve a német nyelvterületen a 16. század végén használatban lévő címereket tartalmazza. A mű színes változata a Wikipédián, valamint itt is fellelhető, ám a legjobban kereshető verzió a Wappenbuch.com. Az egyes nemesi családok szócikkeiben legtöbbször a Wikipédia megfelelő nyelvű változatai is közölnek címert, ám a szabad enciklopédiában csak a jelentősebb családok szerepelnek. Régi ex libris címereket találhatunk dr. Bernhard Peter oldalán. Természetesen mindig érdemes egyszerű internetes kereséssel is próbálkozni.

Történelmi államcímerek lelőhelye a European Heraldry. A megyei és önkormányzati címerek elsődleges forrása a hivatalos Magyar Állami Jelképek oldal, de sok hazai településcímert a találhatunk a Magyar Címer Portálon is. Ezekben a kategóriában a Wikipédia szintén kiválóan használható.

Ha netán címereket akarunk rajzolni, egyes oldalak hasznos tanácsokkal látnak el bennünket, akár kézzel akarunk rajzolni, akár Adobe Illustrator programmal. A megadott elemekből dolgozó online címer-rajzolást kínáló oldalak szűk készletük miatt sokszor jellegüknél fogva kevéssé hasznosak, vagy kereskedelmi célokat szolgálnak. Ha mégis ilyennel akarunk szórakozni, a MyHeritage oldala lehetőséget nyújt erre.


A kép forrása: Wikipédia