Az alapok. Segítség és tanácsok kezdőknek.

Amennyiben teljesen járatlanok vagyunk a genealógiában és a családfakutatásban, az interneten szép számmal találunk honlapokat, melyek segítséget nyújtanak a kezdőknek, tanáccsal látják el őket a kutatás első lépéseivel kapcsolatban, valamint definiálják az alapvető fogalmakat.

Ha most kóstolunk bele először a témába, ajánlatos a Wikipédia „genealógia” szócikkénél kezdenünk, mely az alapfogalmakat is megmagyarázza. A kutatás gyakorlati kérdéseivel kapcsolatban a megfelelően részletes „családfakutatás” szócikk siet segítségünkre. A genealógia történetéről a „Magyarország a XX. században” V. kötetében olvashatunk, melyre a Wikipédia is hivatkozik.
A Magyar Országos Levéltár honlapján olvashatunk egy általános bevezetőt, ezen kívül rendkívül hasznos és részletes tájékoztatóval segítik a kutatókat.
Praktikus gyakorlati tanácsokkal (pl. idős rokonokkal folytatott beszélgetések, a családi Biblia átvizsgálása) szolgál a Magyar Családtörténeti Web Archívum és Fórum is.

Meg kell említenünk a Családfakutatók információs oldalának fogalomtárát, valamint a Budapesti és a környező országbeli legfontosabb kutatóhelyeket bemutató felületét.

Hasznát vehetjük még a Wikipédia egyes társadalmi csoportokat vagy szociológiai fogalmakat ismertető szócikkeinek, mint például nemesség, vagy család, ám ezek sokkal részletesebbek idegen nyelven.

A további segédleteket lásd lejjebb, az „Egyéb hasznos információk” című bejegyzésben.

Senki ne gondolja azonban, hogy a családfakutatás első lépéseként unalmas módszertani tájékoztatókat kell az első betűtől az utolsóig végigolvasnia. Az ezekben foglalt ismeretek többségét a tapasztalat és a gyakorlat magától is meghozza. Szükséges, hogy ezek az összefoglalások rendelkezésre álljanak: utat mutatnak a problémás esetekben, ám nem szabad, hogy elvegyék a múlt felfedezése iránt érzett sürgető kedvet és a felfedezés örömét.

Ábrázoló programok

A családfakutatás szempontjából a számítógépek kétségkívül az ábrázolás terén hoztak jelentős és üdvözítő változást. Amennyiben 4-5 generációnál nagyobb családfát szeretnék papíron ábrázolni, előbb-utóbb szembe kell néznünk a szomorú ténnyel, hogy az ősök és leszármazottak egyre növekvő száma miatt az ábra egyszerűen nem fér el egy (vagy néha több) lapon sem. A bonyolult rokoni kapcsolatok és belterjes rokonházasságok (gondoljuk csak az uralkodói családok rokoni viszonyaira) átlátható ábrázolása hagyományos körülmények között pedig sokszor szinte lehetetlen. Ebben jelentenek gyökeres újdonságot a számítógépes családfa-ábrázoló programok, nem csak a korlátlan hely, hanem a hiperlinkek rendszere lévén. Egy megfelelő program adott esetben több ezer személy adatait és rokonsági kapcsolatát tárolja, kezeli és jelenti meg könnyű szerrel.

A szoftverekkel szemben támasztott elvárásokról, azok lehetséges előnyeiről és esetleges hátrányairól kitűnő összefoglalást nyújt a Wikipédia családfakutatással foglalkozó szócikke. Itt a legfontosabb programok (GenoPro, Legacy, Great Family stb.) felsorolását is megtaláljuk. Én személyesen a német Ahnengalerie és az angol nyelvű GenoPro (legfelső kép) programokkal találkoztam. (Ez utóbbi kiválóan tervezett, szinte minden igényt kielégítő megoldás.) Szintén jól használható ábrázolásra az online MyHeritage oldal (középső kép), mely ingyenes, és magyar nyelven is elérhető. Új fejlesztéseik közé tartozik az idővonal és a fénykép-kronológia. Ehhez az oldalhoz igen hasonló a Geni. Ezen felül mindenképpen említést érdemel az Oktatási Minisztérium által 2005-ben útjára indított Családi emlékezet Program (legalsó kép). Az Országos Levéltár által üzemeltetett adatbázis elsődleges célja múltunk megismerése családfánk ábrázolása és emlékeink megörökítése révén. A honlap neves magyar történelmi személyek családfáit is tartalmazza.
A magyar oldalak közül rálelhetünk még az Itt voltam! családfa-ábrázolási lehetőségére.

Források

A családfakutatás a források egyedülállóan széles körének felhasználásával dolgozik. Krónikák, oklevelek, önéletrajzok, lexikonok, gyászjelentések, festmények, fényképek, sírkövek, anyakönyvek, levelek, bírósági és peres iratok, végrendeletek, szájhagyomány… a lehetséges információforrások sora szinte végtelen. Ezek közül első sorban az egyszer nyomtatásban megjelent, és többé-kevésbé közérdekű források internetes megjelenésére számíthatunk. A források két legteljesebb gyűjteménye a csaladkutatas.extra.hu, valamint a Családfakutatók információs oldala (az oldal általam közölt linkjei újabban problémásak, de végső esetben a Google-ön keresztül megtalálható a honlap).

Az internetes adatbázisokat feljebb, a heraldikát pedig lejjebb külön bejegyzés tárgyalja. Könyveket (és könyv formában kiadott krónikákat) e-könyvtárakban érdemes keresnünk. A legfontosabb könyvgyűjtemények listáját elérhetjük egyrészt a Magyar Tudományos Akadémia könyvtárának honlapján, valamint egyedülállóan teljes listát találunk a csaladkutatas.extra.hu oldalon. A Magyar Elektronikus Könyvtárban jelenleg 43 genealógiával foglalkozó mű lelhető fel. A digitalizált könyvekre álljon itt csak néhány példa. Nagy Iván: Magyarország családjai című művének 1-2., 7-8., 10. és 11. kötete elérhető a hálózaton, de a genealógiai irodalom sok egyéb képviselője is, például Orosz Ernő: Heves- és a volt Külső-Szolnok egyesült vármegyék nemes családjai.

A magyar középkori oklevelek digitalizált változatait tanulmányozhatjuk (egy megjelenítő program letöltése után) a Magyar Országos Levéltár „Collectio Diplomatica Hungarica” segédletében. Itt pedig az oklevelek regesztáiban kereshetünk. Egyéb oklevél-keresési linkeket közöl a Családfakutatók információs oldala.

A források egyik leglényegesebb csoportját a születési, házassági és halálozási anyakönyvek képzik. Számos anyakönyv-adatbázis sorol fel a csaladkutatas.extra.hu. Itt találjuk például a Magyar Országos Levéltár keresőjét és Budapesti Állami Anyakönyv mikrofilmjeit. Települési anyakönyvekre kereshetünk a Családfakutatók információs oldalán. Megsemmisült magyar egyházi anyakönyvek listáját közli a Wikipédia.

Összeírások elérhetőségét közli a csaladkutatas.extra.hu és a Családfakutatók információs oldala.
Név- és címtárak linkgyűjteménye előző két segédletünkön: http://csaladkutatas.extra.hu/html/nevtar.html & http://csaladfakutato.uw.hu/linkek2.php?id=N%E9vt%E1r.

Különösen informatív források a gyászjelentések: informálnak az egyén halálának pontos dátumáról, következtethetünk a születés évére, és a dokumentum szerencsés esetben név szerint felsorolja a hozzátartozókat. Az OSZK-ban őrzött gyászjelentések egy részének keresője Dr. Hatvany Csaba honlapjáról érhető el, az OSZK gyászjelentéseinek mikrofilmlistája pedig itt található. Gyászjelentéseket kereshetünk megyénként a Gyászhír.hu oldalon. Egyéb gyászjelentési adatbázisok mellett a temetői névjegyzékek kiváló összefoglalása szintén a csaladkutatas.extra.hu oldalon érhető el olyan hivatkozásokkal, mint a bécsi temetők névjegyzéke vagy a szlovákiai temetők adattára. A szegedi és a győri mellett egyéb fontos temetők adatbázisait is megtaláljuk. A honlap két linkre már nem működik, ezért itt közlöm a Farkasréti temető adattárának (2003) (mely hat részletben Budapest Főváros Levéltárának honlapján is megtalálható) és a Kerepesi úti temető adattárának (1999) elérhetőségét. Magyar vonatkozású temetői jegyzékek linkjeit gyűjtötte össze a Családfakutatók információs oldala, a két gyűjtemény remekül kiegészíti egymást, bár vannak átfedések. A magyar írók sírjaira vonatkozó információkat a Petőfi Irodalmi Múzeum foglalta adatbázisba.

A források szinte áttekinthetetlenül nagy csoportját jelentik a különböző (életrajzi, írói, stb.) lexikonok és enciklopédiák. Példák kimeríthetetlen sora helyett hadd álljon itt a Családfakutatók információs oldalának gyűjteményén túl egyedül a Petőfi Irodalmi Múzeum adatbázisainak oldala, azon belül is a Magyar Életrajzi Index.

A PIM adatbázisi közül számunkra a Gudenus János műveire támaszkodó A magyarországi főnemesség genealógiája és a Magyar családtörténeti adattár a legfontosabbak.

Fénykép-adatbázisokat is találunk az interneten - mint például Budapest Főváros Levéltárának adatbázisai között Klösz György fotóit - , ám ezek jellegükből adódóan elég kevés ember érintenek.

Egyéb hasznos linkeket is rejt a csaladkutatas.extra.hu; úgyszintén a Családfakutatók információs oldala, fényképtáraktól kezdve az 1900-as Budapesti Lakcímjegyzékig. Érdemes körülnézni!
Amint az olvasó is láthatja, az internetre kerülő források legnagyobb hátránya az egységesség és integráció hiánya: a lelkiismeretes kutatónak adatbázisok tucatjaiban kell keresnie. Ugyanakkor jelentős előny, hogy a szövegek kereshetővé válnak. Ha egyszer a dokumentumot megtaláltuk, tetszés szerinti szavakra ugrálhatunk benne.


A kép forrása: http://www.grahamgarvie.com/?cat=15