Távlatok: genetika

Gatterer véleménye szerint „a genealógia régebbi, mint a történelem”, azonban eredetünk kutatásának legizgalmasabb forrásait csak a 20. század végén sikerült megfejteni. Mindannyian egyedülálló információt hordozunk magunkban múltunkról: a génjeinkben.

Ahogy Bryan Sykes „Éva hét leánya” című könyve bemutatja, az emberi „rasszok” eredetének kutatása a vércsoportok feltérképezésével kezdődött, ez nyitotta meg az utat a gének irányába. (A vércsoportok öröklődése néha ma sem mellékes a családfakutatásban, az öröklődés rendjét összefoglaló táblázat érhető el itt.)

A génekben található információ hűségesen őrzi az őseink által végigjárt evolúciós utat, és számtalan érdekességre derít fényt fajunkkal kapcsolatban (például egy, a HVG.hu által ismertetett tudományos cikk beszámol róla: a kék szemszínért felelős mutáció leghamarabb 10 000 éve jöhetett létre). Ám a hatvanas években felfedezett mitokondriális DNS még ennél is fontosabb számunkra. A mitokondriális DNS egy rövid szakasza (a kontrollrégió) könnyen mutálódik, a mutáció által létrehozott változások nem különösebben jelentősek, és a változások nem is történnek túlságosan gyakran. A mitokondriális DNS kizárólag anyai ágon öröklődik: minden ember az édesanyjától örökli, ám a férfiak nem adják tovább. Mindezen tulajdonságai tökéletes eszközzé teszik annak megállapítására, hogy két ember egyenes anyai ágon milyen távoli rokona egymásnak.

Az azonos vagy nagyon hasonló minták arra utalnak, hogy két ember közös őse hozzájuk időben közel élt. Ahogy Bryan Sykes bemutatja érdekfeszítően izgalmas könyvében, a közel azonos minták egy „nyalábba” tartoznak, és ezeket annak idején minden esetben egyetlen nő hordozta, aki később egy „klán” ősanyjává vált. A mai őshonos európaiak mintegy 95%-a hét ősanyától származik. Ez azt jelenti, hogy ha az anyjuktól elindulnak időben visszafele, mindig a női vonalat követve, egy ponton elérkeznek e hét nő valamelyikéhez, akik 45 000 – 10 000 évvel jelen korunk előtt éltek. Sykes könyve bemutatja ezt a hét különleges nőt, akiket utólag Ursula, Xenia, Helena, Velda, Tara, Katrine és Jasmine névre kereszteltek a kutatók. A nyalábok másik neve haplocsoport, amelyek eloszlásáról az interneten a Wikipédia angol nyelvű szócikkei (általános és mitokondriális), valamint az Éva hét leánya Wikipédia oldala informálnak. Egy másik ábrát láthatunk a PhyloTree.org honlapon.

Két szülő, négy nagyszülő, nyolc dédszülő… egy adott generációban felmenőink száma mindig kétszerese az előző generációban szereplők számának. Így igen hamar hatalmas számhoz jutunk: visszafelé számolva elméletileg csak a 30. generációban több mint 536 millió felmenőnk élt (noha a tényleges szám ennél minden esetben kevesebb a közös ősök miatt). Már ebből a hatalmas számból is látszik a teljességre törekvő családfakutatás reménytelen volta. Időben visszafelé haladva azonban az emberiség lélekszáma egyre csökken. Tehát egyszer szükségszerűen elérkezünk egy ponthoz, amikor az adott időben élt szinte összes ember ősünk. A mitokondriális genetika rámutat: anyai ágon mindnyájan egy közös őstől származunk. Nem ő volt saját korában az egyetlen nő, de (legalább két lánya révén) egyedül az ő leányági leszármazása megszakítatlan. A Mitokondriális Évának nevezett nő, valamennyi ma élő ember közös ősanyja nagyjából 150 000 évvel ezelőtt élt Afrikában – még nem is volt homo sapiens.

A mitokondriális DNS-kutatás megfelelője a férfiaknál az Y-kromoszómák feltérképezése.

Ahogy a Mindentudás Egyetemének cikkében olvashatjuk, a honfoglalás kori és a mai magyar népesség esetében is készületek mitokondriális DNS-felmérések. Ezek kimutatták, hogy a mai magyar társadalom genetikailag európai gyökerekkel rendelkezik, ázsiai nyalábok csak a minták kis százalékában fordulnak elő (ami hazánk történelmét és a Kárpát-medencében lezajlott népmozgásokat figyelembe véve egyáltalán nem meglepő). Ebben a témában csak az NCBI honlapján található angol nyelvű absztraktok (1, 2, 3), és egy antropológiával foglalkozó blog bejegyzései érhetőek el az interneten.

Természetesen az interneten szép számmal lelhetjük fel a pénzért mitokondriális DNS-vizsgálatot végző külföldi és hazai cégek honlapjait és ajánlatait.

A genetika a jövőben is segédkezhet fajunk eredetének rejtélyes kérdéseinek megválaszolásában. Például, hogy a mai ember hordoz-e génkészletében örökséget a neandervölgyi embertől, kevered(het)tek-e egymás között elődeinkkel, és milyen mértékben.


A képek forrása: Wikipédia (1, 2)