Adatbázisok

Az 1000. évben III. Ottó német császár alászállt Nagy Károly sírjába, hogy szembe nézzen a legendás császárral. Nagy Károly szimbólummá vált Európában, az egységes Európa és „az Uralkodó” jelképe lett. A későbbi királyok igyekeztek uralmukat - annak jogosságát bizonyítandó - Nagy Károlyra visszavezeti, ahogy annak idején Károly a római császárok örökösének tekintette magát. Nem csoda, hogy az angol Royal Blood genealógiai oldal az egyes személyek neve mögött zárójelben közli, hogy hány lépésre találhatóak a családfán Nagy Károlytól.

A családfakutatás egyik legjelentősebb, legdirektebb és kétségkívül legkeresettebb hálózati vonatkozása a már ismert adatok közzététele: az adatbázisok. Természetesen a mások által közzétett adatokat mindig fenntartásokkal és körültekintően kell használni: nem annyira a szándékos félrevezetés, mint a tévedés veszélyétől tartva – kis számú és néha ellentmondásos forrásból még jó szándékkal is vonhatunk le hamis következtetéseket.

Amennyiben csak az internet áll rendelkezésünkre, uralkodói és főnemesi családok leszármazásának felderítésére legbiztosabb forrásunk a Wikipédia. Itt általában csak az adott szócikk tárgyát képző személy felmenőiről tájékozódhatunk, a családfát jó néhány kattintásunkba kerül összerakni. Bár nem jellemző, hogy a Wikipédia teljes családfákat közöljön, egyes esetekben előfordulhat, mint például a frankföldi és türingiai Bibra nemzettség, vagy a székhelyi Majláth család esetén.

A már említett Royal Blood adatbázisnak a Nagy Károlytól való távolságra vonatkozó állításai időnként megbízhatatlanok vagy ellenőrizhetetlenek. A honlapon szereplő hatalmas mennyiségű név csak betűrendes indexben kereshető, így lassabb számítógépen még a megnyitása is nehézséget okoz. Minden hasonló helyzetben a Google „speciális keresésének” használatát ajánljuk, így a webhelyet megadva elkerülhető a gigászi adattömeg (ugyanakkor böngészni sem tudunk).
Következzék néhány adatbázis a teljesség igénye nélkül. A legjelentősebbek talán a WorldConnect (rootsweb), a FamilySearch és magyar vonatkozásban a RadixIndex, mely azonban adatainak nagy részét csak előfizetői számára teszi hozzáférhetővé. Említésre méltó még a Familylink. Főleg német neveket tartalmaz a GedBas és a Gäbler Genealogie (itt például Luthert, Melanchtont és Händelt is megtaláljuk), valamint a Dumrese-honlap. Négy adatbázist rejt a Birchy Wiki. Poroszország és Lippe családjaira specializálódott az Ahnenforschung in Preussen & Lippe. Több nemzetiségű adatbázis a GeneAll.net. Ezen kívül létezik még a Jamie Allen's Family Tree (számos nevet tartalmaz, ám ugyanúgy fenntartással kell kezeni, mint a Royal Bloodot) és a genealogy.euweb.cz, mely uralkodói és magyar nemesi családokat is tartalmaz.
A személyiségi jogokra való tekintettel korlátozottan kereshető a MyHeritage.com, és magyar verziója, a MyHeritage.hu.
A volt Habsburg-birodalomhoz tartozó területekre koncentrál a Familia Austria osztrák genealógiai társaság részben önkéntes feltöltésen alapuló adatbázisa. Különleges jellegzetessége, hogy földrajzi szempontok szerint is kereshetünk: megadhatjuk, hogy a hosszúsági és szélességi fokok által meghatározott hely hány kilométeres körzetére vagyunk kíváncsiak. A kereső az egyes városok különböző nyelvű neveinek azonosítására is alkalmas.
Nagy Britannia és Írország esetében az Ancestry.co.uk, míg az Egyesült Államok és Kanada családjainál az Ancestry.com a legjelentősebb adatbázisok.
Magyar vonatkozásban fellelhető még az Adatbázis családfa-kutatáshoz és a Családfalu.hu. Családfákat találunk a Családfakutatók információs oldalának adatbázisában is, a honlap más részén pedig családnevekre kereshetünk. Szeretnénk felhívni a figyelmet a Magyar Családtörténeti Web Archívum és Fórumra, ahol a keresőknek ajánlják a szlovák családnév és helyiségnév oldalt, a Magyarországi Németek Családfakutató Egyesületének keresési felületét, valamint saját fórumukat.
Esetleg még megnézhetjük az Itt voltam!-ot használó személyek családfáit is.
Ám az is gyakran megesik, hogy egyes emberek csak a saját családfájukat teszik közzé honlapjukon, úgyhogy legbiztosabb, ha az első lépés - mint mindig - az egyszerű webes keresés.

Egyes adatbázisokban szabadon kereshetünk, mások bejelentkezést, ritkább esetben előfizetést igényelnek.

Heraldika

A lovagi címerhasználat középkori kezdetei óta az előkelő és nemesi családok azonosításának egyik fontos eszköze a címer. Ám koránt sem csak azonosításra szolgál: a közös őstől származó családok címere sokszor hasonló. Ezen kívül kezdetben egyes települések vagy birtokok is nemes uruk címerét viselték. A címeren ábrázolt kép utalhat a család valamely tagjának tetteire vagy tulajdonságára is: például az apátsági malmokat vezető lüneburgi von der Möhlen család címerén három malomkerék látható.

Ha az interneten keresünk a heraldikával kapcsolatos alapvető irodalmat, igényeinket teljesen kielégíti a Wikipédia heraldika-szócikke, valamint a Wikikönyvek sorozatba tartozó Címerhatározó „A címerhatározás szabályai” című fejezete. Ellenben a Heraldiaki Lexikonnak még igen sok szócikke hiányzik. Meg kell említenünk a Magyar Állami Jelképek címertörténeti és -tani összefoglalóját is.

Hol érdemes körülnézni, ha címereket keresünk? Egyedülállóan hasznos (főleg magyar vonatkozásban) a Wikiépdia Címerhatározójának gyűjteménye. Johann Siebmacher híres könyve a német nyelvterületen a 16. század végén használatban lévő címereket tartalmazza. A mű színes változata a Wikipédián, valamint itt is fellelhető, ám a legjobban kereshető verzió a Wappenbuch.com. Az egyes nemesi családok szócikkeiben legtöbbször a Wikipédia megfelelő nyelvű változatai is közölnek címert, ám a szabad enciklopédiában csak a jelentősebb családok szerepelnek. Régi ex libris címereket találhatunk dr. Bernhard Peter oldalán. Természetesen mindig érdemes egyszerű internetes kereséssel is próbálkozni.

Történelmi államcímerek lelőhelye a European Heraldry. A megyei és önkormányzati címerek elsődleges forrása a hivatalos Magyar Állami Jelképek oldal, de sok hazai településcímert a találhatunk a Magyar Címer Portálon is. Ezekben a kategóriában a Wikipédia szintén kiválóan használható.

Ha netán címereket akarunk rajzolni, egyes oldalak hasznos tanácsokkal látnak el bennünket, akár kézzel akarunk rajzolni, akár Adobe Illustrator programmal. A megadott elemekből dolgozó online címer-rajzolást kínáló oldalak szűk készletük miatt sokszor jellegüknél fogva kevéssé hasznosak, vagy kereskedelmi célokat szolgálnak. Ha mégis ilyennel akarunk szórakozni, a MyHeritage oldala lehetőséget nyújt erre.


A kép forrása: Wikipédia

Egyéb hasznos információk és segédletek. Rangok és címek.

Ha már megtaláltuk az általunk keresett forrásokat, még akkor is számtalan kérdés merülhet fel bennünk azok értelmezésével kapcsolatban. Bár az élet alapvető keretei – emberi kapcsolatok és család, egészség és betegség, születés és halál – nem sokat változtak az idők folyamán, a megjelenési formák, szokások és automatizmusok már száz év elmúltával is nagyon különböző képet mutatnak. Gondoljunk csak a feudális korszakban használt rangokra és címekre, vagy a keresztelési és névadási szokásokra. Ezek ismerete nélkül a genealógiával foglalkozó személy gyakran nem tudja összefüggéseiben értelmezni a múlt nyomait.

Néha a rokoni kapcsolatok ritkábban használt nevei is problémát jelenthetnek (sógor, ipam, napam, stb.), ezeket a Wikipédia „rokonság” szócikke sorolja föl és magyarázza meg. Szintén elengedhetetlen a katonai és tudományos fokozatok, a nemesi rangok és címek, valamint az egyházi hierarchia ismerete. A rendfokozatok teljességre törekvő felsorolása található a Wikipédián. Az egyházi tisztségeket illetően ilyen összefoglalás nincs, ám a „keresztény egyházszervezet” kategória létezik. Az egyházszervezet főbb elemeiről nagy vonalakban a História honlapjának lexikona tájékoztat. Nemesi rangok terén ajánlható a magyar Wikipédia kategóriája, ám sokkal részletesebb az angol nyelvű oldal. Kitüntetések és érdemrendek után kutatva jó kiindulási pont a Kitüntetés.lap.hu vagy az Érdemrendek – kitüntetések – egyenruhák honlap.

A másik nagy témakört az adott korszak keresztelési, névadási, házasodási és válási szokásainak jelentik. Itt már híján vagyunk a fentiekhez hasonlóan jól használható összefoglalásokat. A századforduló előtt a megszületett gyermeket általában még aznap vagy másnap megkeresztelték, míg a huszadik században (a gyermekhalandóság csökkenésének következtében) néha csak hónapokkal a születés után. A további szokásokról lásd a Magyar Néprajzi Lexikon vonatkozó szócikkét. A házassággal kapcsolatosan létezik Wikipédia szócikk, ám sok lényeges információt (nevezetesen: milyen rokonsági fok fölött engedélyezte az egyházi rendelkezés a házasságot) bulvár cikkekből kell előhalásznunk. A másik ide vágó szócikk a "polgári házasság a dualizmus korában". A válásnak nincs is magyar nyelvű szócikke a szabad lexikonban, itt is az angol vagy más nyelvű változattal kell beérnünk.

A nevek megváltozásának speciális esete a magyarosítás, mely egyáltalán nem volt ritka jelenség Magyarországon, hozzátartozott az idegen eredetű családok integrációjához. A Schönhofer nevet még felismerjük Szépudvari alakban, ám megzavarhatja a kutatást, ha például nem vesszük észre, hogy a Heinrich-t Veszprémire magyarosították. A névváltozások azonban az esetek többségében nyomon követhetőek, mivel királyi, később belügyminiszteri engedélyhez kötötték őket. A névmagyarosítás történetéről elsősorban a História oldalán, valamint a Lapoda Lexikonban olvashatunk.

Amennyiben nemesi családok listáját keressük: a Wikipédia tartalmazza a magyar grófi és bárói családok felsorolását, a német változat pedig országok szerint csoportosítva közöl nemesi nemzetségeket. De az e-könyvek között is érdemes körbenézni - például Kőszeghi Sándor: Nemes családok Pestvármegyében című műve elérhető a Magyar Elektronikus Könyvtárban (lásd még a "Források" című bejegyzést).

Ezeken kívül számtalan egyéb kérdés merülhet fel a kutatás kapcsán (pl. földrajzi helyek elnevezései, történelmi események, fordítás idegen nyelvről), melyek megválaszolásához az internet jobb híján pótolhatja a lexikonokat. Földrajzi kérdéseknél szeretnénk felhívni a figyelmet a csaladkutatas.extra.hu térképeire és helységnévtáraira. A Családfakutatók információs oldala egyedülállóan hasznos segédletében magyarázza az ismeretlen fogalmakat, latin kifejezéseket és a betegségek régies neveit, a szabad enciklopédia "családfakutatás" szócikke a kinyitható fülekben pedig a hónap- és számnevek különböző nyelvű változatait adja meg. Mint mindig, a Wikipédia különböző nyelvű címszavai közül szinte bizonyosan válaszol néhány a kérdésünkre, ám egyszerű kereséssel is érdemes próbálkozni. Ugyanakkor vegyük tudomásul: előfordulhat, hogy nem találunk választ minden kérdésünkre a hálózaton.